Előfordult már, hogy fogmosás közben vérzett a fogínye? Esetleg duzzadtabb, sötétebb/lilásabb színű bizonyos területeken?

Sajnos sok páciens az ilyen tüneteknek nem tulajdonít semmiféle jelentőséget, hiszen ezek nem járnak különösebb fájdalommal, és sok esetben külső szemlélőnek észrevehetetlenek.
Pedig ezek a jelek (egyéb mások mellett) eleinte fogíny gyulladásra utalnak, mely később továbbfejlődhet “parodontitis”-szé, melyet már kifejezett fogágybetegségnek tekintünk. Mi a különbség a kettő között, egyáltalán mi is a jelentősége ezen betegségeknek.

A fog tartószerkezetét nevezzük fogágynak. Ezt 4 különböző szövet építi fel: gyökércement, gyökérhártya rostok, rögzítő csont, valamint az íny. Ezen szövetek egy egységként képezik a fogágyat. A fogágybetegség ezen szövetek egy részének vagy egészének a gyulladásával jár. Ez a gyulladás legtöbb esetben lassan, hosszú évek alatt alakul ki, így panaszt nem, vagy csak nagyon kis mértékben okoz.

Ezek értelmében egy ínygyulladás nem feltétlenül jelenti a mélyebb szövetek pusztulását, azonban sokszor a teljes tartószerkezetet érintő komoly megbetegedések egyedüli jele a vérző íny. Még a fogak mozgathatósága sem jellemző bizonyos súlyosabb esetekben sem, pláne amennyiben hátsó, rágófogakat érint a megbetegedés.

 

Miért kell félnünk ettől a megbetegedéstől, és mégis kiket érint?
 

Súlyos fogágybetegség előfordulása a nyugat európai országokban 10%-15% között mozog, azonban ínygyulladás ennél sokkal gyakoribb.
Míg a súlyos fogágybetegség kialakulásához valóban elhanyagolt szájápolás, és ehhez társuló “peches” genetika is szükséges, addig ínygyulladás kialakulásához, annyi is elég, ha az ember nem használ rendszeresen fogselymet!

Bizony! Még ha fogmosáskor sem jelenik meg semmiféle íny vérzés, akkor is jelen lehet bizonyos mértékű gyulladás az ínyben Ha nem használunk napi rendszerességgel fogselymet minden fogközben, az jelen is van, még ha nem is jár súlyos következményekkel.

Tehát el kell különíteni a klasszikus értelemben vett fogágybetegséget, és az ínygyulladást. A “parodontitis” (klasszikus fogágybetegség) erőteljes vérzéssel, a fogak mozgathatóságával, súlyos esetben fájdalommal is jár. Elhanyagolt esetben, ez akár a fogak elvesztéséhez is vezethet, legtöbbször számos fogat veszélyeztetve!
A kialakulásához több tényező együttes jelenléte szükséges (rossz szájhigiéne, általános megbetegedések, genetika, dohányzás, stressz).
Itt ki is emelném a hazánkban egyik leggyakoribb súlyosbító tényezőt, a dohányzást! Mind az ínygyulladás, fogágybetegség, a száj- és tüdőrák kockázatát sokszorosára emeli, ezért nekünk fogorvosoknak, az egyik legnagyobb ellenségünk (pedig igazából a pácienseké).

 

Mit tehetünk az elkerülésük érdekében, valamint a kezelésükért?
 

Amennyiben “csak” ínygyulladással állunk szemben, a dolgunk viszonylag egyszerű. Parodontológus fogorvos rendszeres látogatása, aki egy professzionális fogkőeltávolítás és polírozás mellett, azzal kezdi az első találkozást, hogy részletesen elmagyarázza a szájápolási technikákat, fogkefe, fogselyem helyes használatát. Gondolta volna, hogy a fogkrém, valamint a szájvíz típusa, márkája gyakorlatilag lényegtelen? És hogy szájvíz igazából nem is feltétlen szükséges, viszont a fogselyem annál inkább? Na látja, pont ezért van az ilyen megbeszélésre szükség! Ezt követően már otthoni “öngyógyítás” zajlik, hiszen a megfelelő szájápolás fogja a gyulladást teljes egészében megszüntetni!
Amennyiben parodontitis van jelen, a kezelés más értelmet nyer. Az első lépések megyegyeznek az ínygyulladás kezelésével (instrukciók, fogkő eltávolítás, otthoni szájápolás), azonban ebben az esetben szükség van szakorvos által elvégzett “mély tisztításra” is a gyökérfelszíneken, olykor egyéb sebészeti beavatkozásokra. 

De ezekről részletesen tájékoztatást kap az első konzultáción, ami az első lépés a probléma megoldása felé!

Dr. Párkányi László
 

Kérjen ingyenes konzultációt fogászatunkba!

magyar